2014. június 1., vasárnap

Vízözön, mely pusztít, s egyben épít is

Az jutott eszembe Visnu főisteni 1. inkarnációjának, Matszja avatár történetének olvasatakor, hogy éppen ez az élet lényege: először el kell pusztítanunk a régit, mielőtt valami újat szeretnénk. Változás csak akkor érhető el, ha feladjuk a régit. De ez nem azt jelenti, hogy szakítani szükséges a gyökereinkkel. Semmiképpen. Sőt az alapokra szükséges építeni. Van egy alapunk, amelyre építhetünk, amelyet fejleszthetünk, változtathatunk. De csak akkor van lehetőségünk ezt megtenni, ha megfigyelünk, felismerünk, elhatározunk, eltervezzük a változást, változtatást és cselekszünk. De hogyan lehetsz Önmagad Matszja avatárja?
A régit el lehet pusztítani egy "özönvízzel", kismosni, úgymond megtisztítani, de tudnunk kell, hogy ami szükséges, az megmarad. Tehát a velünk történt eseményeket nem kell bánnunk. ELFOGADÁS. Bármi, ami történik velünk, legyen az jó, vagy rossz, értelemmel bír. Ezért semmivel nem tudunk véglegesen szakítani, semmit nem tudunk nyomtalanul kitörölni. Mindenből meg kell hagynunk a lényeget, amelyet tovább vihetünk magunkkal, mint az életünk egy újabb tapasztalatát, amely életünk egy újabb kirakósdarabjához járul így hozzá. Vegyük észre mindenben a lényeget, fedezzük fel a tanulnivalókat és vigyük magunkkal tovább, fejlesszük tovább. 

Lehet, hogy történik velünk egy esemény, épp most annyira nem pozitív...de semmi pánik! Jön majd egy özönvíz, és megtisztít bennünket a rossz emlékektől, már amennyiben mi előre tudatosan különválasztottuk magunk számára az élményből a jót s rosszat. A rosszat elmossa a víz, eltűnik nyomtalanul, ELENGEDJÜK, ENGEDJÜK EL TUDATOSAN. A jót pedig magunkkal visszük, s átalakítjuk, FEJLSZETŐ ENERGIÁVÁ VÁLIK, S VALAMI ÚJ CSODÁT TEREMTÜNK VELE MAGUNK SZÁMÁRA. Ennyire egyszerű...

Így van meg a lehetőséged, hogy megmentsd Önmagad. Hiszen Te is tudod, hogy csak TE tudod megmenteni saját magad. Hiába várod kívülről a változást és a megoldást. Te...egyes egyedül TE tudod ezt magadnak megteremteni! Ismerd fel a saját tisztító Matszjádat! Mindannyiunkban ott rejlik, csak aktviálni kell....!

Tégy rendet a saját elmédben, rakd ki a szennyest, ami nem odavaló. De ismerd fel és tedd félre saját kincseid, melyeket magaddal vihetsz a további útra, hogy még újabb kincseket bontakoztathass ki belőle. Utad során ne rágódj a múlton...vedd tudomásul, hogy minden egyes cselekedeteddel tapasztalatokhoz jutsz. Lehet, hogy nem mindegyik örömteli jelenleg, de a világ, s benne mi is örökké változunk. Ahhoz, hogy fejlődhessünk meg kell élnünk pozitívat, s negatívat, jót s rosszat, hogy végül megtalálhassuk a középutat,a harmóniát.

...s így már könnyedén elérheted célodat! Útra fel! Találd meg az utad! Lehet, hogy néha úgy érzed, hogy eltemet a vízözön, de ne feledd, innen indul az újrakezdés, mely mindig sok új élményt, értéket, kincset, tapasztalatot hoz számunkra! A vízözön lecsendesedik, s az új világ benned így létrejön...

"A vízözön árjaiból kiragadtad a Védát,
habon a hajócska elérte a célját,
hal-alaku Visnu, hajó-vezető
egek ura, üdv, Hari, üdv!
Dzsajadéva: A tíz avatár éneke (Weöres Sándor ford.)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése