Minden nap egy új nap, hogy alkoss valami csodálatosat!

Minden nap egy új nap, hogy alkoss valami csodálatosat. Itt egy újabb nap, amikor mindent megváltoztathatsz, ami nem tetszik eddigi életedben, vagy mindent jobbá tehetsz, amiről úgy gondolod, hogy lehetne jobb...csak rajtad áll. Megvan hozzá a lehetőséged minden egyes nap, már csak az a kérdés, hogy az erőd és a kitartásod is veled van-e?

Elárulok egy titkot: ezen erőt és kitartást senki más nem tudja megszerezni Neked, csak TE saját magad. Hiába várod, hogy az öledbe hulljon...várhatsz rá még napokat, hónapokat, s éveket. Amit Te elhatároztál, amit Te el szeretnél érni, azt rajtad kívül senki más nem tudja megszerezni Neked, csak Te saját magad. Hiába várod a külső segítséget, nem fogja meghozni a várt boldogságot.

Figyeld meg magad, hogy milyen érzéseket ébreszt benne, amikor más old meg helyetted valami feladatot, vagy más révén jutsz hozzá valamihez, amire vágytál, legyen ez bármilyen tárgy, avagy esemény, bármi és figyeld meg magad és érezd szíved legbelsejében, hogy milyen AZ A BOLDOGSÁG, amit akkor érzel, amikor Te érted el a célod, Te magad érted el, Te magad szerezted meg a vágyott dolgot...csak hogy tudd, MINDENT MEGKAPHATSZ, AMIT SZERETNÉL, AMIRE VÁGYSZ. 

Nemrég olvastam az alábbi tanmesét és nagyon megragadta figyelmemet...ezért gondoltam megosztom Veletek:

"Egy nap a földműves gazda szamara beleesett a kútba. Fájdalmasan bőgött hosszú órákon keresztül, de a gazda nem tudta, mit tegyen. Végül arra a szomorú elhatározásra jutott, hogy a szamár már öreg, a kutat pedig úgyis be akarta már temetni, ezért nem próbálja meg kihúzni az állatot, inkább betemeti.

Hívta a szomszédjait, hogy segítsenek minél gyorsabban betemetni a kutat. Mindannyian lapátot ragadtak és elkezdték hordani a földet a kútba. A szamár rájött, mit tesznek vele, ezért szörnyű siránkozásba kezdett. Kis idővel később azonban mindenki meglepetésére lenyugodott. Néhány újabb lapátnyi föld került a kútba, mikor a gazda lenézett a kút mélyére, miért hallgatott el a szamár. Teljesen elképedt azon, amit látott. Amint egy újabb lapát föld érte a szamár hátát, lerázta magáról azt, és a lehulló földet lépcsőként használva feljebb lépett. Ahogy az emberek folyamatosan hordták a földet, a szamár újra és újra lerázta magáról azt, míg mindenki csodálatára fel nem jutott egészen a kút pereméig. Ekkor átlépett a peremen és boldogan elügetett."

Csak el kell tervezni, el kell hinni és tenni kell érte...higgy magadban rendíthetetlenül!