Koncentráció nélkül nem megy

Új hét kezdődik. Tele vagyunk energiával, hétvégén összeállítottuk a terveket, hogy fogunk haladni a hét folyamán. Legjobb, ha napokra lebontva órás pontossággal beosztottad az idődet, ez talán megmenthet attól, hogy kicsússzon  a lábad alól a talaj. Ha nem, akkor már hétfőn elkezdesz úszni a teendők tengerében és a hét előrehaladtával ez csak egyre rosszabbá és rosszabbá válik.

Miért? Mert nem vagyunk eléggé koncentráltak és fegyelmezettek. Nem csak Te nem, sokan vagyunk ezzel a problémával. Lássuk mit tehetünk...

Ördögi kör. Megállás. Kiszállás.

Küzdünk valamiért…nem megy…nem halad…rossz érzések kerítenek hatalmukba. A negatív érzések, meglátások elég könnyen el tudnak hatalmasodni rajtunk és elég egyszerűen bele lehet esni abba a hibába, hogy gondolataink újra és újra ugyanazokat a köröket járják és semmi újat nem tudunk befogadni. Nem is vagyunk rá képesek. Bezártunk. Belekerülünk egy úgynevezett „ ördögi körbe“. De ezt felismertük. Mit tegyünk, hogy mégis tovább tudjunk haladni? 

Minden nap egy új nap, új élet!

Új napra ébredtünk, mától új életet kezdünk. Mától a változás útjára lépünk. Nem csak január 1-jén határozhatunk el megvalósítandó feladatokat, nem csak akkor tűzhetünk ki új célokat. Bármikor lehetőségünk van erre. Akár most is. Kezdjünk hozzá most és ne halogassuk egy perccel se tovább.

Viszont van egy kis bibi. Vannak dolgok, amire nem tudunk hatással lenni. Külön kell tudnunk választani, hogy melyek azok a dolgok az életünkben, amelyek fölött van hatásunk és melyek azok, amelyek fölött nincs.

A kicsi soha nem elég

Miért van az, hogy az egyszerű dolgok mellett elmennek az emberek? Ami annyira kézzelfogható és könnyű az nem kell soha, csak ami szájbarágós (elnézést a kifejezésért ez itt nem negatív csak érzékeltetni szeretném a lényeget), bonyolult, szenvedésekkel teli. Sokszor van úgy, hogy elolvasunk dolgokat és azt mondjuk, "jó és?" pedig a sorok között ott rejlik a megoldás, de mivel nem az van leírva, hogy " ezt és ezt csináld lépésről lépésre", tehát a kulcs nincs a kezünkbe adva konkrétan, akkor inkább feladjuk és nem is csinálunk semmit. Így van, nem? Hányszor voltunk már ilyen helyzetben, nem? Gondoljunk csak bele... vagy kerek-perec meg van mondva, hogy "mit- hogy -merre", vagy ha nem, "akkor hagyjuk az egészet, marad minden úgy, ahogy volt, jó ez így, majd egy nap Valaki olyat fog mondani, ami hipp-hopp megváltoztat körülöttem mindent."- gondoljuk sokan....nagyon tévesen... és így telik el hihetetlenül sok idő felesleges várakozással.

Jól érzem magam

Hogyan kezdjek hozzá önmagam "jó érzéséhez"? Ez egy jó kérdés! Ezer taktika létezik. Csak rajtad múlik.

Nem biztos, hogy mindenkinek minden módszer beválik. Sőt. Ez egyedül a Te felelősséged, hogy ne elhidd másoknak és fejest ugorj a többiek után a kútba szó nélkül, hanem Te magad tájékozódj, olvass a megoldási lehetőségekről, próbálgass kedvedre és Te magad a saját megítélésed szerint döntsd el, hogy épp mely módszert hívod segítségül adott problémád megoldása érdekében. 

"Feeling good"

Hogy is alakulnak ki a betegségek? Sokszor nem is érezzük , nem is vesszük észre, hogy valami nincs rendben. Mert önmagunknak is füllentünk…ez a legnagyobb hiba. Itt kezdődik a történet.

A kimondott szavak és a megélt érzések közötti ellenállásban kell keresnünk a probléma lényegét. Egy valamit tudok, ha beismerjük, ha nem, sokan esünk abba a hibába, hogy valamit mondunk, kijelentünk, próbálunk pozitívan gondolkozni, stb de ettől még az igazi belső érzéseink nem változnak meg.

Önmagunkra ébredés

Egy közeli ismerősömnél jóindulatú daganatot találtak. Természetesen maga a tény nem egetverő és egyszerűen kezelhető, de amikor ilyen dolog történik, akkor azért nem árt a dolgok után nézni egy kicsit. Nem árt feltárni, mi is állhat a háttérben. Mert lehet, hogy eleinte csak egy kis kővel dobnak meg bennünket, de ha nem vesszük észre az első kis figyelmeztető jelzéseket, akkor bizony a kis kavicsok helyett óriási sziklák fognak felénk repülni, ami ellen már sokkal nehezebben fogunk tudni védekezni.

"Roar"

Bármikor előfordulhat velünk, hogy az élet akadályokat, nem várt eseményeket vagy akár csak (napi) kellemetlen szituációkat  gördít az orrunk elé. A kérdés már csak az, hogyan reagáljunk? Legyen a szituáció akár kicsi, csak egy kellemetlen munkahelyi, avagy családi félreértés vagy vita, vagy akár legyen az egy nagyobb akadály, ami elénk gördült, a lényeg, hogy álljunk ki magunkért. Ne ijedjünk meg, ne rohanjunk el és legfőképp ne hátráljunk meg! Van véleményed? Mondd ki!

Terapeutaválasztás...avagy kit válasszunk?! Álljunk csak meg egy pillanatra 2.

Ha minden igaz, akkor mostanra teljesen tisztába jöttél mostani Önmagaddal:). Feltetted magadban többek között azokat a kérdéseket, hogy „ Zavar valami? Mi?”, „ Akadályoztatva érzem magam, de mitől?”, Min szeretnék változtatni?”, „ Mi az amitől tényleg jól érezném magam?” , „ Mi a célom?”, „Mikor szeretném célom, a változást elérni, megvalósítani?” Valamint remélem, hogy a következő kérdést is feltetted magadnak, elkészült a megvalósítási terv és már hozzá is kezdtél. „ Kezdjünk is hozzá! Mi az első lépés, amivel elkezdem a változást?”, " Mikor? MOST!:)" Nagyon fontos kérdés...Hiszen cselekedet nélkül felesleges a beszéd!

Terapeutaválasztás...avagy kit válasszunk? 1.

Szívből kell jönnie a választásnak, meg kell érezni, másként ez nem megy. Azt, hogz kinek-kinek mely módszer és főleg mely szakember adhat segítséget, csak a szíved választása alapján dönthető el. A legfontosabb, hog akarni kell a változást, belső késztetést kell éreznünk a probléma, szituáció megoldására. Nem mástól kell várni a változást vagz a helyzet megoldását, hanem tudnunk kell, hogz a kulcs bennünk van, csak épp valami apróság, egy szikra hiányzik, hogy mindez be is teljesedjen.

Változás...de hogyan?

Az embernek magára látni nem olyan egyszerű. Sokszor elfogultak vagyunk, nem úgy látunk rá magunkra, mint egy kívülálló személy, vagy túl engedékenyek vagy túl szigorúak vagyunk önmagunkkal szemben, ez kinél-kinél más, de a lényeg, hogy elég nehéz vagy hosszú tudatos figyelem kérdése, hogy reálisan tudjuk megítélni magunkat...természetesen ez a cél. De a kérdés, hogyan?

Új nap virrad ránk!

Úgy gondolom, hogy az életben folyamatosan fejlődni kell, észre kell venni hogy mi irányítunk és nem szabad kiengedni a gyeplőt a kezünkből. Az élet folyamatos változás csak nem mindegy, hogy úszunk az árral vagy mi evezzük a hajónkat és arra visz minket az ár pontosan, amerre mi akarjuk....

Te is elgondolkodtál már ezeken a dolgokon? Oda szoktál figyelni magadra? Tudod ki vagy? Ismered magad? Tudod mi zajlik Benned? Tudod milyen úton jársz és főleg, hogy merre tartasz? Figyeled a Benned zajló folyamatokat? Vagy egyszerűen sodródsz az árral?