Hogyan éljünk?

Az élet célja a fejlődés, a változás. Megfigyelheted magadban, biztos Te is felteszed magadnak azokat a kérdéseket, hogy "Hova tartok?", " Ezt hogy érjem el?", "Ez milyen változást fog hozni életemben?", Mitől leszek több?", " Miben fogok fejlődni?", "Miért?" , " Kinek jó ez?" 
Ahhoz, hogy választ kapja ezekre a kérdésekre, ahhoz tudatosan kell élni életünket. Tervezeni és cselekedni kell. Lássuk hogyan és miért...

Tegyünk minden nap magunkért, a haladásért, az előrelépésért. Legyen pontos élettervünk, határozzuk meg feladatainkat lépésről lépésre. Vegyük kézbe életünk irányítását. Ne egyszerre akarjunk mindent, viszont egy napot se hagyjunk ki cselekvés nélkül. A lényeg tudatosan előre!

A legtöbben állandóan csak várakozó álláspontban vagyunk. Minden nap azért küzdünk, hogy majd holnap, holnapután vagy azután ha ez és az megtörténik, akkor boldogok leszekünk. Amikor megkapjuk a vágyott és várt dolgo(ka)t, akkor viszont döbbenten vesszük észre, hogy várt boldogságunk pár perc alatt elillan és máris egy újabb „majd boldog leszek, ha ezt és ezt elérem avagy megkapom” című mondatot duruzsoljuk. Figyeljük csak meg! Ehelyett miért nem vesszük észre, hogy a nap minden percében és minden mozzanatában meg kellene lelnünk, meglelhetnénk a boldogságot, hiszen a boldogság nem a cél, hanem maga az út...Gondolkozzunk el ezen és próbáljunk meg odafigyelni nap mint nap a MA megélésére, az adott pillanat fontosságának felismerésére. 

Hányan találták már szembe magukat azzal a lejátszódó folyamattal, hogy reggeltől estig rohanunk, reggel azt várjuk, hogy végre ebédszünet legyen, délben azt várjuk, hogy végre vacsora legyen, görcsbe vagyunk , kényszeresen próbálunk napközben megfelelni, közben folyamatosan morgunk panaszkodunk, minden perben az estét várjuk, hogy hazaérjünk és lepihenhessünk és amikor végre este hazaérünk és megpihenhetnénk, akkor nagy csodálkozva vesszük észre, hogy már nem is olyan kielégítő, hiszen egyrészt alig tudunk ellazulni az egész napos stresszelés és rohanás után, másrészt már túldimenzionáltuk ezt az állapotot és már nincs meg az édes jólesés érzése és még mindig nem tudunk lazítani, mert az agyunk nem áll le, hanem már a holnapon jár, tehát folytatódik a folyamat, mert este, amikor pihenhetnénk, akkor morgunk és panaszkodunk tovább a holnapi nap eseményein, nehézségein és gondolatban már rég a másnapban járunk...nem uncsi még? Álljunk meg egy pillanatra...

Hol maradt a MA megélése? Hova rohanunk? Miért nem vagyunk képesek kiélvezni azt, ami épp van? Lassítsunk le és vegyük észre a MOSTban rejlő szépségeket. 

Vegyük észre az élet tele van örömmel, pezsgéssel, színekkel és ÉLETTEL!

Mai feladat: Kövessük végig a napunk eseményeit tudatos figyelemmel. Írjuk le, ha bánt valami, ezzel máris oldunk a helyzeten hiszen kiadjuk magunkból, mégsem párunkat, avagy közvetlen környezetünket terheljük negatív problémáinkkal. Mindemellett folyamatosan figyeljük a nap történéseit és gyűjtsük össze lelkesen mint a méhek a virágport a nap pozitív eseményeit. A legkisebbektől a legnagyobbakig. Próbáljuk meg mindenben felfedezni a jót, a vidámságot, az örömöt. Lefekvés előtt még egyszer összegezzük a mai nap jó eseményeit, így készítve elő a nyugodt, pihentető alvást és a másnapi pozitív ébredést.