Éljük kis rohanó világunkat, egyszerre akarunk mindent és sokszor lesz az a vége, hogy a túl sok akarásnak eredménytelenség a vége, vagy azért mert nem koncentrálunk eléggé EGY dologra, vagy azért mert nincs kitartásunk véghez vinni a dolgokat. Közben pedig elrohan mellettünk az élet...Mi tévők legyünk?
Sokszor beszéltünk már róla, hogy minden nagy álomhoz egy apró lépéssel kezdődik az út...akármilyen utat is keressünk és akármilyen útra is lépünk rá minden EGYETLEN LÉPÉSSEL KEZDŐDIK. Nem feltétlenül kell hajszolni a többet, jobbat, s mást. hanem inkább MEG KELLENE ÁLLNUNK néha ÉS KÖRBENÉZNÜNK A JELENÜNKBEN ÉS ELFOGADNI AZT, AHOL ÉPP TARTUNK. Aztán majd mehetünk tovább...
Nagyon fontos lenne, hogy ne mindig csak célokat kergessünk és ha egyet elértünk, akkor már rohanjunk is a következő után, Hanem ehelyett éljünk meg minden napot a maga teljességében! Vesszünk el az apró részletekben, igyekezzünk jelen lenni...a lehető legtöbbször.
Például ma mi történt veled? Emlékezz vissza kérlek... hány percet mérgelődtél, esetleg dühöngtél avagy aggódtál? Jobb lett a helyzeted mindezek után? Elértél ezen mérgelődéssel, aggódással avagy dühöngéssel akármit is? Ezen érzések helyett megélhetted volna az "élet napos oldalát"is...nemde? Végeredményben ugyanott tartanál, épp csak jónéhány pozitív érzéssel lenne tele a szíved a sok negatív helyett...mely érzések teljesen más folyamatokat indítanánk be életed folyamataiba...
A lényeg, ami az Időről időre című filmben nekem a leginkább megragadta a figyelmemet, hogy minden napot úgy éljünk, mintha az utolsó lenne...adjunk bele anyait-apait. Ahelyett, hogy elmerülnénk a negativitásban, a problémákban, ahelyett gyújtsunk villanyt magunknak odabent még a nehéz pillanatokban is. MINDEN CSAK HOZZÁÁLLÁS KÉRDÉSE SEMMI MÁS...Egyik nap sem jön már vissza többet...akkor hát hozzuk ki belőle a lehető legtöbbet. Mi mást?!
TIPP: Ha épp bal lábbal keltél és morogni van kedved, avagy más ügyből kifolyólag nyomja valami a szíved, akkor még reggel határozd el, hogy OK, akkor ma adok időt az aggódásnak, haragnak, dühnek...akárminek...de nem ám akárhogyan. Hanem mondjuk reggel 8.00-9.00 között jöhetnek ezen negatív érzések, ellephetnek téged, megrohamozhatnak....na de 9.00 után? Dobozba velük és bezár. Vége, ennyi volt. 9.00 után már csak a pozitív érzések jöhetnek..már csak építheted az életed...így mindennek megvan a maga ideje...Nem nyomjuk el azt sem, ami a szívünket nyomja...viszont elég teret adunk annak, ami viszont szvünket kivirágoztatja...
A legtöbb amit az életben tehetünk, hogy mindent elfogadunk és élvezzük ezt az utazást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése