Mai boldogságtippemben a háláról volt szó. Te elégszer fejezed ki hálád, azokért a dolgokért, amid van? De leginkább azt kérdezném, hogy elég figyelmet fordítasz arra, hogy kifejezd hálád és szereteted azoknak, akiket szeretsz, akik közel állnak szívedhez? Szakítasz erre elég időt, vagy Téged is benyelt a munka, a pénz, a karrier világa és a célok kergetésében valahol elfelejtekeztél azokról, akik igazán fontosak számodra? Itt legelőször is SAJÁT MAGADAT értem, majd a családodat, párodat, barátaidat...Elég időt szánsz magadra és emberi kapcsolataid ápolására?
Amit ki szeretnék emelni és amit a legfontosabbnak tartok, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy mennyire fontosak életünkben mind a saját magunkkal való kapcsolat és mind az emberi kapcsolatok. De sajnos mai rohanó világunkban seperc alatt alárendeljük ezeket a dolgokat a munkának, pénznek, avagy a karriernek. Persze ezek sokszor észrevétlenül történnek, öntudatlanul és persze akaratlanul. De végeredményen ez nem változtat.
Az emberi kapcsolatok csakúgy mint egy virág, ha nem ápoljuk őket, elhervadnak. A családi kapcsolatok megkopnak, a barátok elidegendnek és a szerelmi kapcsolatokban megfelelő szeretet és törődés hiányában előkerülnek a szeretők, avagy még tovább menve válásokká fajulnak a házasságok. Fontos embereket hanyagolunk el az életünkben és hagyunk kapcsolatokat tönkremenni és utána mit csinálunk? Loholunk, hogy találjunk magunk mellé embereket, társaságot...mert az előzőeket hagytuk „elmenni“....és utána mi történik? A következő személyes kapcsolatainkat sem ápoljuk, mert valami mindig jön, ami épp akkor egy kicsit fontosabb...és akkor hogy folytatódik a sztori? Ismét hagyjuk kihűlni, széthullani kapcsolatainkat, mert „MOST épp nincs idő...nem várt a másik, az Ő hiábaja nem a miénk“; „ miért nem érti meg, hogy most nem, de majd később lesz időm?“...“mindegy majd jön más aki megérti“; ezekkel a gondolatokkal a fejünkben majd ismét újabbak után nézünk. KÖRFORGÁS! DE A VÉGÉN UGYANAZ A FORGATÓKÖNYV MINDIG! NEM VESSZÜK ÉSZRE?
Miért? Mert NEM ADUNK SEM MAGUNKNAK SEM EGYMÁSNAK ELEGENDŐ IDŐT. Mert mindenki rohan a maga céljai után önzően és kitartóan. Persze a cél nemes és mindenkinek ott lebeg a szeme előtt, hogy igen ha ezt és ezt elérem, akkor majd több időt fogok eltölteni magammal , a gyermekekkel, a párommal, a barátaimmal és majd akkor ha...DE NINCS HA! MA VAN CSAK! A mostani célunk után, majd jön a következő cél, a következő elfoglaltság, a következő akármi, ami miatt nem lesz elég időnk magunkra és másokra sem. Ez egy nagyon veszélyes terület és ha egyzser belekerülünk...észre sem vesszük és csak halogatunk, halogatunk; AZ IDŐ ÉSZREVÉTLENÜL ELTELIK...PÖRÖGNEK AZ ÉVEK és közben a gyerekek felnőnek, a barátok elidegenednek, a családok szétszélednek, a párok szétválnak...ÉS MI OTT ÁLLUNK MAJD SZERETETRE ÉHESEN...MERT EGY CÉLUNK VAN SZERETNI ÉS SZERETVE LENNI!
Az ember társas lény. Általában mindenkinek szüksége van családra, barátokra, párra ...hiszen mindenkinek a legnagyobb vágya hogy SZERESSEN ÉS SZERETVE LEGYEN. Ez a egyetlen igazi érték, mindeki bármiért is küzd...ez a végcél. Küzdünk elismertségért, pénzért, hatalomért akármiért de mindegyik hátterében a szeretet áll. Arra vágyunk, hogy ha elérünk tetteket, akkor a végén megkapjuk a megfelelő SZERETETET, megbecsülés, elismerés, figyelem, akármi formájában....SZERETNÉNK ÉREZNI, HOGY NEM VAGYUNK EGYEDÜL! HOGY VAN AKI BÍZIK BENNÜNK, TÁMOGAT, BÍZTAT, MELLETTÜNK ÁLL, MEGÉRT, ÁTÉL, ...HOGY VAN(NAK) VALAKI(K) AKIK VELÜNK ÉLNEK, AKIKKEL MEGOSZTHATJUK ÉLETÜNKET és fordítva is , szükségünk van(nak) valaki(k)re, akiben BÍZUNK, akit TÁMOGATHATUNK, akit BÍZTATHATUNK, aki MELLETT ÁLLHATUNK, MEGÉRTHETJÜK, ÁTÉLHETJÜK A VELE TÖRTÉNTEKET, SZÜKSÉGÜNK VAN(NAK) VALAKI(K)RE, AKI MEGOSZTJA VELÜNK AZ ÉLETÉT. De ez a dolog KÉTOLDALÚ!
A mai napra nincs is mit tovább ezen ragozni...azt hiszem, hogy mindenki próbáljon meg elgondolkozni a saját életén és vegye számba az emberi kapcsolatait. Nem holnap...MA! Majd folytatjuk még... Ha soraim valaki(ke)t szíven találnának, akkor még véletlenül sem kell engem hibáztatni...ugye nem felejtjük el, hogy mindenki annyit vesz magára mindig csak, amit épp Ő belül érez...hiszen én is csak egy tükör vagyok Neked...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése