Gondolom sokan voltatok úgy vele, hogy „jaj, de " jaj de édes kis feladatok", de ezek túl egyszerűek ahhoz, hogy eredményesek legyenek“ és
valahogy nincs meg az a kézzelfogható érzése az embernek, amikor elolvassa a
gyakorlatokat, hogy „aham…ezután koncentráltabb leszek és emiatt ezt és ezt
jobban fogom csinálni és jobban tudok majd teljesíteni“. Pedig DE! Na igen…sok
dologgal kapcsolatban ilyen az emberi természet, vagy „mindent azonnal most és
de rögtön látni akarom az eredményt“…vagy „akkor majd holnap kipróbálom, majd
holnap megcsinálom…talánJ….“Ismerlek!
Tudom mi jár a fejedben, mind ezen megyünk keresztül ne aggódj. De miért nem
vesszük észre, hogy sokszor az apró dolgokban rejlenek a nagy csodák?!
Mindenkinek megvan rá a maga kis magyarázata. Nem is
lényeges. Úgyis mindenkinek a saját maga lelkiismeretével kell elszámolnia, ha
máskor nem, akkor nagy megbánás érzésében a sok elszalasztott lehetőség miatt
december 31-én…De most hozzuk elölrébb ezt az időpontot, nem kell nekünk
megvárni az év végét, hogy új évet kezdhessünk.
Ami viszont fontos, hogy kérlek nézz vissza az elmúlt 1-2
évedre és válaszolj arra a kérdésre, hogy ÚGY ÉLTÉL, HOGY MINDENT MEGTETTÉL ,
AMI BELEFÉRT AZ IDŐDBE ÉS AMIRE AZ ÉLET LEHETŐSÉGET ADOTT KIHASZNÁLTAD? OTT
AKKOR ? ÉLTÉL??? Avagy eljártál dolgozgatni, találkozgattál a barátokkal,
ismerősökkel, bele-belekezdtél egyes hobbikba, avagy sportokba, de ilyen –olyan
dolgok miatt most átmenetileg J
abba kellett hagynod és majd J
nemsokára folytatod? Avagy ahelyett, hogy csináltad volna a dolgokat állandóan
csak beszéltél róla és halogattad? A végtelenségig tervezted, de nem jutottál
el a cselekvésig? Vagy ami még rosszabb: le sem ültél magaddal egy pár csendes
percre, hogy átgondold, hogy ki vagy és merre tartasz? Mi a célod? Jó, azért ne ess kétségbe. Megoldjuk:)
Habár közeleg az év vége, amikor úgyis mindenki megtartja az
éves beszámolóját magának, még akkor is, ha nem mondja ki hangosan és erősen titkolgatja az ismerősei , barátai előtt az
érzéseit, gondolatait és kifelé azt mutatja, hogy „ Velem minden a legnagyobb
rendben“….de magadat csapod be, nem másokat. Magadnak kell megfelelned és akkor
a környezted is ezt fogja érzékelni belőled. Saját magadnak…egyes egyedül.
Bizony. Ez a nagy hírem van. Ez pedig kutyanehéz. Mindig mi magunk vagyunk
saját magunk legnagyobb kritikusai…és
bizony elégedetlennek lenni nem a legjobb érzés...
Ezért azt javaslom, hogy ne várjuk meg az év végi „leszámolást“,
kezdd el magad megrendszerezni most!
Első lépésként ezeket a koncentrációs feladatokat gyakorold,
hogy fegyelmezetté, kitartóvá hozd magad, hogy formába gyere és meg legyen a
szükséges akaratod és kitartásod célod eléréséhez. Valahol el kell kezdeni...tudod Te is!
Jó munkát kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése